Olvasandó: Lukács 1.
Amikor az első fejezetet elolvastam, Zakariás és Erzsébet életéből az alábbi dolgok jöttek elém.
Egy nagy hiány volt az életükben: nem volt gyermekük.
Nekem mindenem megvolt, ami a legfontosabbak voltak számomra, amikre vágytam, férj, gyerekek, ház, autó, jó munkahely. Azonban valami hiányzott, hogy nem volt békességem, a boldogság csak addig tartott, amíg minden jól ment, ha nem úgy történt, ahogy én szerettem volna, harcoltam érte nem békés módon. Rosszabbik énem a szeretetlenség, dűh, irigység, a hazugság, önzés…, ezek mind az életem része volt.
Istennek minden emberrel terve van. Semmi sem történt véletlenül az életemben. Ez csak akkor kezdett el foglalkoztatni, amikor visszatekintettem életem állomásaira. Hol volt már akkor Ő, aki keresett, és én hogyan viselkedtem Vele.
Ahogy az angyal szólt “Ne félj, Zakariás”… , én is egy evangelizáció alkalmával az alábbi igére figyeltem fel. “Ne félj mert megváltottalak neveden szólítottalak enyém vagy.”Ézsiás 43:1 Persze sok ige volt ami szólt hozzám és segített meglátnom a bűneimet, amik elválasztaottak Istentől, és ezek bátorító és leleplező igék voltak számomra.
“Miből tudom meg ezt? Hogyan lehetek az Övé? Heteknek és hónapoknak kellett eltelnie, mire megértettem, hogy Isten az emberek által, és az Ő igéje által üzen nekem, és ez olyan mint egy ajándék, amit elfogadok, és nem kételkedek abban, hogy igaz. Amiket rámnézve nehéz volt elfogadni, hogy milyen bűnös, megalkuvó, önző és sorolhatnám még mi minden voltam. De a csodálatos az volt, hogy nem elfordultam a testvérektől, hanem igazat adtam és kerestem a megoldást. Elkezdett munkálkodni bennem Isten Lelke már akkor.
Kezdtem imádkozni egyedül és testvérekkel, akiket az Úr mellém helyezett, akik bátorítottak és imádkoztak értem.
Voltak kétségeim, hogy akkor elveszíthetem a családom? Vagy mit szól a családom? Ezek a gondolatok meg még több is, akadályok voltak, mert kétségeket támasztottak Isten létéről. Egyszer valaki azt mondta, hogy miért nem engedem el a kötelet, ami visszahúz, amihez ragaszkodom, miért nem bízok meg Istenben?
A bizalom, hit, elfogadás nem ment, de mint ahogy Zakariás megnémult én is éreztem ezt, hogy mint aki nem tudja magát kifejezni, egyre csak a nyomást éreztem belül, amikor döntéshelyzetbe kerültem. A világ vagy Isten. Apró dolgokban láttam meg, hogy már nem az vagyok aki voltam, aki dühös, önző, szeretetlen…
Kezdtem hittel elfogadni a Bibliának azt az állítását, hogy mindenem, amim van, Istentől kaptam. Mindenem az Övé. A családom, a pénzem, az otthonom, és kezdtem hálás lenni mindenért, én aki korábban nem tudtam kimondani Neki amit érzek.
Csak úgy jöttek elém a bűneim. Megláttam mi történt a kerszten, és megvallottam az ÚR Jézusnak, hogy bocsássa meg mindazt, amit elkövettem ellene, hogy én vagyok a nyomorult, aki segítségére, kegyelemre szorulok és akadálya vagyok az Ő munkájában, mert Jézus engem nagyon szeret és nem akarja, hogy elvesszek, hanem azt akarja, hogy örök életetem legyen. Kihozott a nyomorúságból és nagy kegyelemként élem meg a mindennapokat, békességem van Benne. Tudom, hogy Ő meghalt értem, vére tisztára mosott, mindent elmondhatok neki és meghallgat, támogat és gyermekévé fogadott és tudom, hogy van otthonom a Mennyben!
Visszatérve, a történethez, mikor Zakariásnak megszünt a némasága, úgy mint ahogy nekem a hitetlenségem, éreztem, hogy Jézus lelke kiárad és már nem vagyok néma sem vak , és tudom áldani és dicsőiteni Őt. Megszületett a szívemben Jézus! Áldott legyen érte az Úr!
„Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét. Erős szabadítót támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából, amint kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva, hogy megszabadítson ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket; hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről, arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk, hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.” (Lukács 1:68-75)
Áldott, békés karácsonyt!
Balogh Bea
Szeretettel várunk ünnepi alkalmainkra: https://www.budaiut.hu/karacsony/